Probiotikum junkie
Az első találkozásom a DM-ben is kapható Dr.Chen féle kapszula volt, ami szinte csodaszer volt számomra 7 éve. Azóta nagyon sok epe és gyomorsav lefolyt és mindenféle nagyképűség nélkül állíthatom, hogy a magyar gyógyszerpiacon található összes probiutikumot kipróbáltam. Komoly utazás ez a klasszikus családi recept alapján kikevert víz-kakaópór, széntabi vagy Bolus Adstringens után.
Ha pedig valaki multiban dolgozik és mellette problémás háttérrel rendelkezik, akkor a probiotikum egy alap kiegészítő az életéhez. Persze, jönnek a hullámok (új főnök, munka, családi tragédia és csalódások) amikor a pocakon már a levélnyi probi sem segít. Ekkor vált az ember feljebb.
Az imódium jó. Nagyon jó, ugyanis lassítja a bélműködést. Beveszi az ember és mintha szárnyra kapna, megszűnnek a félelmek, hogy elinduljon-e. Mintha visszakapná az életét. Felszabadul és eloszlik a kétség, hogy kibírja-e az 1 órás meetinget, de még azon is elgondolkodik, hogy bemenjen az IKEA-ba vásárolni (IBS betegeknek 3-as veszélyességi zóna).
A legújabb reklámok szerint az Imódium felnőtteknek IBS-re is használható, ami jól hangzik, de leginkább a gyógyszer gyártójának szempontjából, mivel óvatosan kell vele bánni. Minden ópiát készítményre is igaz, ami a gyógyszerek nagy részére, vagyis az ember immúnissá válik rájuk, és emelni kell az adagot ugyanazért a hatásért.
Alternatíva lehet a Smecta, ami viszont hasonló módon működik, mint a széntabletta vagyis megköti a toxikus anyagokat. Amúgy olyan mint a gipsz, de nem csak kinézetre, de hatásra is, ebből is mindig van a táskában pár tasak.
Eljutunk arra a pontra, hogy a környék össze gyógyszertárát ismerjük, és váltogatva járjuk őket a betevő probiotikumért, és különböző hasfogókért. Egy erősebb időszakban volt rá példa, hogy egy vidéki gyógyszertárban elkezdtem sorolni miket kérek (természetesen mindenből a nagyobb kiszerelést kérve). Imódium, Linex, Enterol, illetve egy 30-as Normaflore hogy valamivel leöblítsük a többit.
Miután a gyógyszerész kihozta ezeket még kértem hozzá egy doboz széntablettát is, amire annyit kérdezett vissza: Ezeket mind és még széntablettát is?
Mondtam, hogy persze a gyerekeknek lesz a Normaflore meg ez. Mivel egy nyári hónapot írtunk, így a nyaralás remek fedő sztori egy IBS-es junkie-nak.
Természetesen, mikor kijöttem a gyógyszertárból az első utam egy wc-be vezetett és magamba tettem 2-2-t mindenből miközben savanyú mosollyal az arcomon sejlett fel bennem a Trainspotting ikonikus jelenete, ahol Renton fejest ugorva szerzi vissza 2 db tablettáját Skócia legmocskosabb klotyójából.
A fenti bevásárlás tartalma természetesen a táskánk zsebeiben figyel, de a haladók már fertőtlenítő kendővel, nedves WC-papírral, papír WC-ülőkével készülnek, így rögtön érthető, hogy miért is van ekkora csomag az embernél.
Egy rendes IBS-es beteg már kipróbálta a Duspatalin-t, Tasectan-t. A Duspatalin-nak jó a sajtója és nagyon promózzák. Nem mondom, hogy átütő sikert értem el vele, de Tasectan-ra is igaz ugyanez. Furcsa módon a legjobb hatást a Máriatövissel értem el.
Mivel sokáig kerestem a problémám forrását feljött, hogy epefolyásom van és mivel zsírmájjal is rendelkezem, nem tünt buta ötletnek tartani egy Máriatövis kúrát. Hittem benne, hogy az epe lehet a baj és láss csodát hetekig probiotikum nélkül mentem. Mintha elvágták volna a bélproblémáimat. Majd beütött a betegség pszichés része és visszaromlott az állapotom.
Egyes amerikai portálok beszélnek kísérleti gyógyszerekről (vagy olyanokról, amiket fejlesztettek), de a komoly bökkenő az, hogy ez első sorban is egy pszichoszomatikus betegség. Nagyon sok beteg van, akinek a semmilyen testi elváltozásuk nincs, de mégis produkálják ezeket a tüneteket. Produkálják, mert a probléma gyökere nem testi, hanem lelki eredetű. Az emésztésre ható gyógyszerekkel pedig csak a tűneteket fedjük el vagy próbáljuk fenntartani az állapotot.
